Lehet olyan unalmas a szexuális élet, hogy egy harmadik fél bevonására legyen szükség? Vagy nem is unalomról van szó? Az erotika terén általában mindenki kimagasló élményekre vágyik.

Unalom

Eljuthat egy párkapcsolat arra a pontra, amikor két fél már nem tud örömet szerezni egymásnak? Lehetséges. Ebben az esetben a harmadik fél bevonása is megoldás lehet, de csak akkor ha a pár letisztázza előre a szabályokat. Ez csak úgy működhet és csak akkor lehet igazán jó mindenkinek, ha senkiben sincs frusztráció, amely tönkretenné a pillanat varázsát. A féltékenység alapvetően bennünk lakozik és nem biztos, hogy kellemes érzés lesz látni a párunkat egy másik személlyel.

Kíváncsiság

A kíváncsiság mindannyiunkban ott van... Jobb együtt kipróbálni az izgató dolgokat, mint tévútra tévedni, de csak akkor ha a párunknak sincs ellenvetése. Az akaratunkat, vagy kívánságunkat senkire sem erőltethetjük rá. Sok olyan eset van, amikor az egyik fél igazából nem is szeretné az „édes hármast” de a párja kedvéért belemegy, utána pedig mardossa a bűntudat.

Önző örömök

Lehetséges, hogy már kipróbáltuk, tudjuk milyen pluszt nyújt és nem tudunk lemondani róla. Még ez sem jelent gondot, de akkor tisztázni kell a helyzetet. A nők hajlamosak azt feltételezni, hogy ha a párjuk egy másik nőt is szeretne bevonni az intim együttlétbe, akkor az a kapcsolatuk halálát jelenti. Ha az érzelmeket és a testi kapcsolatot külön tudjuk választani, akkor lehet próbálkozni, de óvatosnak kell lenni, különben rámehet a kapcsolatunk is. A tüske amely egy ilyen „esti program” után a nőben maradhat hatalmas... Előtte és utána is meg kell beszélni, hogy mi az amit egy harmadik fél nyújthat és az érzelmeket is tisztázni kell. Ha a nő azt érzi, hogy őt már nem szereti eléggé a párja, akkor az egész élmény csalódás lesz, a keserű szájíz pedig nem tűnik el egykönnyen...

Meglepetés?

Nem egy oldalon olvastam már, hogy a nők az édes hármassal lepik meg a párjukat. Ezzel sincs gond, de mielőtt egy ilyen meglepetést szerveznénk gondoljuk át, hogy képesek lennénk végignézni, ahogyan más csókolja, öleli a kedvesünket? Ha tisztában vagyunk az érzelmeinkkel és ez egy egyedi eset lenne, amely nem bántó egyik fél számára sem, akkor miért ne vághatnánk bele?

Ki legyen a harmadik?

Általában egy második nő szokott lenni a hármas szereplője. Nem mindegy viszont kit választunk. Ha egy barátnőnket kérjük meg, hogy „ugyan már ugorjon be pár édes órára” a barátság is megromolhat és lehet, hogy mint személyt is megvetjük majd a féltékenység miatt... Ezért talán jobb egy olyan nőt választani, akihez nem kötődünk érzelmileg. Ha a nő szeretné meglepni a párját, akkor elég furcsa lenne, ha egy pasival együtt várná az ágyban a kedvest... A férfiak általában rosszul tűrik a konkurenciát, de egy második nőnek nagyon tudnak örülni....

Mi lesz?

Arra érdemes felkészülni, hogy nem malmozni fogunk édes hármasban... Akárkit is választunk harmadiknak, az a személy hozzáér a párunkhoz és mi ezt látjuk... Jó esetben élvezettel tölt el, hogy örömet szerez annak aki a legjobban szeretünk. Rossz esetben már az első percben megbánjuk és esetleg átszenvedjük az együttlétet. Érdemes előre megbeszélni a forgatókönyvet. Ki mit csinálhat és mit nem. A pillanat hevében viszont nem biztos, hogy mindegyik fél tartja majd magát a játékszabályokhoz...

Szerelmesen hármasban?

Amikor igazán szerelmesek vagyunk megoszthatjuk valakivel a kedvesünket? Személyiségtől és helyzettől függ. Ha különleges élményt szeretnénk nyújtani, akkor talán igen. De a nők általában már akkor is féltékenyek, ha a párjukra valaki „úgy néz”, akkor kérdéses, hogy mennyire könnyen lehet azt eltűrni, hogy valaki más érinti... Tény, hogy egy férfit úgy a legkegyszerűbb „megtartani” ha megadjuk neki amit kíván és nem máshol kell a boldogságot keresnie. De a szeretkezés nem az áldozathozatalról szól... A szerelem két személy lelki kötődése, amibe szerintem nem fér bele egy harmadik fél is. De ha szükségesnek látja a pár, akkor ki lehet próbálni... A kockázatot viszont nem szabad elfelejteni, mivel egy ilyen élmény folyamán a lelki sérülések is jöhetnek bónusznak...

Érvek és ellenérvek

A kíváncsiság dúlhat bennünk és sokakat felizgathat maga a tudat, hogy két nőt láthat játszadozni, vagy két kéz helyett négy kényezteti... de ha igazán szeretjük a párunkat, akkor az érzelmi vetületeit is érdemes szem előtt tartanunk. Hogy lehet-e ilyet kérni a partnertől, ez beállítottság kérdése. Ma már a nyitott kapcsolatok is jól működhetnek, mivel a prűd beállítottságunkat kénytelenek vagyunk levetkőzni. A szerelem rózsaszín ködként borítja be sok esetben az elménket és ha a kedvesünk azt mondja, hogy ő még nem próbálta, vagy számára az lenne az igazán csodás, ha együtt próbálnánk, akkor hajlamosak vagyunk rábólintani... De ne feledjük, hogy nem mindegy kivel osztjuk meg a kedvesünket és az sem, hogy az osztozkodás milyen érzések vált ki belőlünk...

Míg nem próbáljuk ki milyen, nem tudhatjuk, hogy örömet jelent-e a számunkra. Egyszer élünk alapon, érdemes nyitottnak lenni, de szerintem a kapcsolatunkat (ha mély érzelmekről van szó) nem érdemes rizikózni egy-két boldog óráért. Tény, hogy ha eléggé gátlástalanok tudunk lenni, akkor hatalmas élvezetet jelenthet a plusz személy. Az viszont kérdéses, hogy csak ez dobhat fel egy kapcsolatot?

Ebben a témában különösen kíváncsi vagyok a véleményetekre! Próbáltátok hármasban? Ha igen, mik a tapasztalataitok? Ha nem, mi a kifogásotok ellene?