A december talán a legnehezebb hónap a szeretők számára... Az esetek nagy többségében a kedves ilyenkor a családjával ünnepel, a szeretőnek pedig ez általában nagyon kellemetlen.

Külön ünnepelni...

A szeretői viszonyban vannak nehéz helyzetek, szerintem ilyenek az ünnepek is, amikor az ember nem tud ketté szakadni, így választania kell... a családját veri át és a szeretővel ünnepel, vagy vállalja, hogy a szeretőnek fájdalmat okoz és a családjával tölti a karácsonyt? Általában a családé a főszerep és ez valahol érthető is, főként ahol gyerekek vannak. A szeretőben viszont ilyenkor egy világ dől össze, hiszen nem lehet azzal a személlyel akit szeret, a szeretet ünnepén... Ha a szeretői viszony szereplői közül csak az egyik házas, akkor a másik félnek még nehezebb. Mivel a tudat is kínozza, hogy mást ölel, mással van, mással ünnepel, Szilveszter éjjelén pedig másnak adja az első csókot az újévben. Ilyenkor mondhatjuk azt, hogy a szerető már a kapcsolat elején is tudta, hogy a választottja foglalt, így magára vessen... de ez nem éppen így van. Egy dolog tudni valamit, más dolog akaratlanul is szenvedni, mert az érzelmek ugye nem tudatosan alakulnak ki. A szerető lehet, hogy csak egy futó kalandot akart és időközben szerelmes lett. Bármilyennek is indult a viszony, ha felbukkannak az érzelmek akkor az ember reménykedik és hiába tudja a szeretői státusz minden negatív vetületét akkor sem adja fel, mert szereti választottját...

Lopott órák

Karácsonykor ember legyen a talpán aki hihető kifogással jön elő a feleségének/férjének, hogy nyugodtan eltölthessen néhány boldog órát a szeretőjével... Az üzleti megbeszélések, ebédek ilyenkor elég hihetetlenül hangzanának, ezért sokan inkább a barátnőkkel, haverokkal találkoznak, már csak be kell avatni az alibit biztosító személyt is a sztoriba, hogy ne legyen lebukás a vége... Miután sikerül elszökni otthonról pár órára, jöhet a közös nagy ünneplés és az együtt töltött boldog órák. A szerelmes fél ilyenkor hálás minden percért, hiszen ő is kap egy „szeletet a tortából” és ha muszáj megelégszik ezzel is, csak ne veszítse el a szerelmét.

Néhány órácskába viszont nem lehet mindent belesűríteni. Minden családban megvannak a kialakult ünnepi szokások, mi lesz a menü, mikor lesz ajándékbontás stb. Ebben az esetben nincs idő saját szokásokat kialakítani, mivel nem valószínű, hogy a két fél együtt vacsorázhat, majd a kandalló mellett ücsörögve egy pohár bor mellett örülhetnek az ajándékoknak, mivel haza kell menni... az egyik, vagy mindkét félt várja a család.

Nehéz, de jó is lehet?

A szeretői viszony soha nem volt könnyű és nem is lesz az. Előbb-utóbb általában valaki mindig szenved, mert többet akar, mert nem elég amit a másik adhat, vagy adni akar... a tervek és a vágyak pedig felemésztik a szenvedő félt. Viszont ha már szeretői viszony, akkor lehet, hogy inkább élvezni kellene azt a kis jót amit adhat a másik? A szerető alapvetően megértő, mivel nincs más választása, nem hisztizhet, nem veszekedhet, nem követelőzhet mert akkor vége a viszonynak és az jobban fájna, mint az, hogy tűrnie kell. A szeretet ünnepén nem éppen lélekemelő egyedül lenni, de senki nincs a szerelméhez kötve, így a családdal és a barátokkal még lehet csodás az ünneplés. Bár a szerelmes fél gondolatai ilyenkor csak a szeretet félen járnak és valószínűleg ki sem tud kapcsolódni, mivel azon emészti magát, hogy milyen jó lenne azzal lenni akit szeret. Muszáj ennek így lennie? Ha a szerető el tud szabadulni néhány órára és azt a kis időt együtt tölthetik, akkor nem lenne jobb inkább kiélvezni minden pillanatát? A nők esetében ilyenkor jönnek a nagy sírások és az önsajnálat...”egyedül vagyok, nem is szeret... a családját választja helyettem... nincs velem amikor a legjobban hiányzik...” Na ez az aminek nincs sok értelme. Tudom, a racionalitás nem versenyezhet az érzelmekkel, de ha egy szeretői viszonyba belemegy valaki, akkor tudja, hogy nem ő a történet főszereplője. Ez nagyon fájdalmas lehet, de akkor is így van. Ha a kedves néhány órára elszabadul otthonról valamilyen jó kifogással, akkor meg kellene próbálni értékelni, mivel valószínűleg nem volt egyszerű lelépnie a családi vacsora előtt. Így akármennyire is haragszik a szerető és bármennyire is csalódott talán jobban jár, ha értékeli azt, hogy a kedvese mindent megtesz, hogy legalább egy kis időt együtt tölthessenek.

Kedves érintettek! Ti találkoztok az ünnep folyamán a szeretőtökkel? Mik a tervek? Milyen kifogással álltok elő otthon? Milyen lesz a szeretővel az ünneplés? Ki, hogyan képzeli el a közös karácsonyt a szeretővel? Még van egy kis idő karácsonyig, de ezt a témát nem lehet időben megvitatni, hiszen annyi kérdés vetődik fel ebben a helyzetben... Várom a véleményeteket! Kérek mindenkit, ez most ne arról szóljon, hogy sértegessük a szeretőket... mindenki maga dönti el, milyen kapcsolatba megy bele, így a támadás helyett inkább a terveiteket és véleményeteket osszátok meg. Köszönöm!