Sok olyan kapcsolatról láthattunk már jó filmeket, amikor a barátok gabajodnak össze. Néha a túl sok alkohol miatt, néha mert nem csak lelkileg van szükségük egymásra. Az okok hosszasan sorolhatóak, de fentartható egy ilyen kapcsolat? Ha a barátok szinglik, nagy gond nincs, de mi van akkor, ha kapcsolatban élnek, netán házasok? A szívnek nem lehet parancsolni tartja a mondás, de a hormonoknak sem?

Egy baráti kapcsolat esetén egyértelmű, hogy a felek jól ismerik egymást, tudják, kinek mi a gondja, baja, ezért tökéletes lelki támaszok egymás számára, akkor miért ne lehetnének fizikailag is közelebb egymáshoz? Vagy az már nem is barátság? Ha a barátok közelebbi kapcsolatba kerülnek, akkor ők már szeretők? Vagy csak testi-lelki jó barátok?

Sok kérdést vethet fel egy ilyen viszony. Vajon megmarad a barátság ha erotika is lesz a történetben? Vagy átcsap egy őrületes szeretői viszonyba? Esetleg rájönnek, hogy ez már annyira jó testileg-lelkileg, hogy egymásnak vannak teremtve? A nagy átlag szerint az erotika tönkreteheti a barátságot, ebben lehet is igazság, ha a két fél nem elég érett, ahhoz, hogy kezelje a helyzetet, vagy ha az egyik többet érez a másik iránt... Mi van akkor ha az egyik fél beleszeret a másikba? Ha ezt nem meri elmondani, akkor az már nem is barátság, mert ugye annak az alapja a bizalom na és az őszinteség.

Ha a baráti kapcsolatunk jó és mindent tudunk egymásról, ismerjük egymás életét, akkor szerintem az erotikus viszony is beleférhet. Persze azt tisztázni kell, hogy kinek milyen érzelmei vannak, hogy ne annak az embernek okozzunk fájdalmat akit ugye szeretünk...

A baráttal folytatott viszony talán azért is jobb, mint egy szerető, mert egyik sem akar ártani a másiknak, ezért nem kell annyira tartani a "jaj kiderül" helyzettől, hacsak a barátságból időközben nem lesz szerelem. De miért lenne? Két felnőtt, érett ember, miért ne tudná egymást kényeztetni anélkül, hogy bonyodalmakat akarna?

A nők egy része nem tudja különválasztani a fizikai kapcsolatot és az érzelmeket, ezzel nincs is gond, csak kategorizálni kell, hogy milyen érzelemről is beszélünk. A lángoló érzés és a jaj de hiányzik, mikor hív már szerű gondolatok nem mindig szerelmet jelentenek. Lehet, hogy csak a másik lénye hiányzik és az amit adni tud. Jó vele beszélgetni, de megölelni is... Ha egy barát az akivel szexuális kapcsolat is van, az még otthon sem annyira feltűnő, főleg, ha évek óta tartó barátságról beszélünk.

Más kérdés, hogy mennyire etikus ágyba bújni a barátunkkal, barátnőnkkel, de ezzel mindenki saját magának kell elszámoljon. Szerintem még mindig nem annyira veszélyes, mint egy idegen személlyel viszonyba kezdeni... bár nem egy olyan barátságról hallhattunk, amelyből jó házasság lett.

Mi a véleményetek? Volt már viszonyotok egy jó baráttal, barátnővel? Egyszerűbb, vagy sem egy ilyen kapcsolat, mint egy szeretőt tartani? Mi különbözteti meg a baráti erotikus viszonyt a szeretői viszonytól?