Két tűz között - Család és párkapcsolat

A boldog párkapcsolatot tönkreteheti ha a szülőkkel együtt kell élniük a fiataloknak egy ideig? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, hiszen sok pár van, aki egy ideig inkább a családi házban él, amíg lakásra gyűjtenek, vagy felújítják a lakást, építkeznek, vagy a gyermekeket így könnyebb megoldani.

Alapvetően jó dolognak tarom, azt, hogy együtt az egész nagy család, de ebből sok konfliktus is származhat. Az Amerikai filmekben nagyon jól működik a dolog, hiszen akkora házakban élnek az emberek, ahol gyakorlatilag még csak össze sem kell találkoznia a szülőknek a gyerekkel, vagy mennyel, vejjel... Ez a valóéletben egy kicsit másként néz ki. Reálisabbnak tartom azt, hogy két-három szobás lakásokban él együtt a szülő és az ifjú pár, vagy egy családi házban, de az sem kastély jellegű.

Eleve a generációk közötti különbségek, a különböző megszokások és nézetek is sok konfliktushoz vezethetnek. Hiszen a fiatal feleség nem biztos, hogy úgy, vagy azt főzné, amit a bölcs és tapasztalt anyós, aki tudja mi a jó a pici fiának. A lányos szülők pedig az ő kicsi lányukat pártolják, aki ugye a szemük fénye és könnyen belefolynak kisebb összezörrenésekbe is, amikből alapesetben lehetséges, hogy nem is lenne vita, ha egy-két "kívülálló" családtag nem szólna bele az adott helyzetbe.

Hogyan lehet leküzdeni az ilyen jellegű feszültséget? Megéri a szülőkkel együtt élni, még ha rövid időről is van szó? Tudom, hogy vannak szükségmegoldások. Csak kérdéses, hogy mennyire felel meg egy fiatal párnak az, hogy alkalmazkodniuk kell még két emberhez, vagy akár több emberhez is, ha a fiatalabb testvérek is otthon laknak?

A szülőkkel való együttélés a konfliktusokon kívül szerintem gátlásokat is szülhet. Hiszen senki nem fog felszabadultan egy száll törölközőben kislattyogni a fürdőszobából, vagy csókcsatába kezdeni, ha tudja, hogy bármikor bejöhet/kijöhet valaki. Az erotika pedig még kérdésesebb... ha vékonyak a falak, kellemetlennek érezheti a fiatal pár a "hangoskodást", az pedig még kellemetlenebb ha valaki kopogás nélkül csak úgy betoppan a szobába. Működhet ilyen helyzetben is ugyanúgy a vonzalom két ember között? Vagy a külső tényezők hatására a vágy is kisebb intenzitásúvá válik?

 

A szülők tapasztaltabbak és bölcsebbek, ezért jó tanácsokat is tudnak adni. Egy fiatal párnak arra van szüksége, hogy tanácsokat kapjon és elkerüljék azokat a hibákat, amelyekbe lehet, hogy belesétálhatnának? Vagy jobb, ha megtapasztalnak néhány dolgot és nem szól bele senki az életükbe és nem kell hasznos tanácsokat, rosszabb esetben kritikákat hallgatniuk?

Az együttélés akkor a legnehezebb, ha a szülő nem kedveli a gyermeke szíve választottját és ezért ágál is. Vagy kedveli, de a gyermekét mégis "építő jellegű kritikákkal bombázza". Ha a férj/feleség hasonlóképpen áll a helyzethez, akkor gyakorlatilag két tűz között van a személy. Ezt hosszútávon kétlem, hogy el lehetne viselni. A szülőket nem akarja megbántani a gyermek, (aki ugye már felnőtt, de a szülők szemében mindig gyerek marad) hiszen szereti és tiszteli őket, vélhetőleg hálás is akármilyen okból is kell együtt élniük. A szíve választottját alapvetően nem szeretné megbántani, de az ember tűrőképessége véges. 

Meddig lehet elviselni egy ilyen helyzetet? Ha két tűz között érzi magát a személy, akkor előbb-utóbb vagy nagy botrány alakul ki, vagy megpróbál változtatni a párján, hogy a szülőknek megfeleljen, vagy a szülőket próbálja meg befolyásolni, hogy kevesebb konfliktusa legyen a párjával. Ez alapvetően egy ördögi kör, ami nagy stresszel járhat.

Szerintem bármennyire is családcentrikus valaki jobb minden félnek ha külön élnek, akár a szülőkhöz közel, mintsem napi szintű legyen a feszültség. Persze vannak kivételes családok, megértő szülők és társak, akik jól tudják kezelni a konfliktusokat, de ez a ritkább eset. Ha szükség megoldásról van szó, akkor egy ideig ki lehet bírni, de hosszabb időn keresztül sem a szülőknek, sem a fiataloknak nem jó a szoros együttlét.

Voltatok már hasonló helyzetben? Hogyan lehet elkerülni azt, hogy az ember két tűz közé kerüljön? Hogyan lehet elkerülni/megoldani a konfliktusokat?